2022. március 29.

„A haza minden előtt”

Évek, lassan már évtizedek óta az iskolában elsősorban a magyartanárok feladata a nemzeti ünnepi műsor megszervezése. Mindig felmerül bennem (és ha a kollégámon a sor, akkor benne is) a kérdés, nem kevés bosszúsággal, hogy mi újat lehet még összehozni, bemutatni? Aztán valahogy csak „összeszenvedtetik” egy forgatókönyv, és összeáll valami, ami még messze nem egy műsor, de a tanár rájön, hogy nincs egyedül: vannak kollégák, akik szívesen segítenek; melléd áll az önkormányzat, az óvoda is; a szülők is ott vannak (merthát, ha nem más, a gyereket azért ünneplőbe kell öltöztetni); és ott vannak a szereplő gyerekek… Önállóak, tehetségesek, vidámak, és néhány próba után érzik a felelősséget, az ünnepit, azt, hogy részesei valami fontos közvetítésének. A kezdeti bosszúságot hirtelen felváltja valami őszinte öröm. Aztán 2 héttel az előadás előtt egy hétfői napon 20 szereplőből 13 megbetegszik, az ovi – hasonló okból – visszamondja a kicsik szereplését. Nincs szereplő → nincs műsor → a remény halovány, néha szertefoszlik. De egy hét elteltével (a műsor előtt 8 nappal!) visszatérnek a szereplők, az óvoda is jelzi, hogy részükről is lesz valami. Gyerek vissza → remény vissza → próba vissza → lesz műsor? Lett! A végén ott álltam a hazát megéneklő gyermekek között, és a közönség, ha csak egy csekély részét érezte át annak, amit én éreztem, akkor nem csupán érdemes volt dolgozni és küzdeni, de nyomot hagytunk szívekben és elmékben, amivel jövőt építünk…

Bekech József tanár úr írt beszámolót a felkészülésükről és az előadásról. Köszönjük szépen a munkáját és a gyerekeknek a megható előadást.

Aa ünnepségen készült fotók megtekinthetők: ITT Vissza